Higgy mindent, csak azt ne, hogy feledlek. Feledj mindent, csak azt ne, hogy szeretlek!

 

Csókot küldök nem virágot, Annak akit így imádok. Annak kit szívem szeret, Mert szeretni csak Téged lehet.

 

A szerelem megsemmisíti az észt.
Az agy és a szív olyan, mint a homokóra két edénye:
amikor az egyik megtelik, a másik kiürül.

 

Féltelek. Ha, tehetném vigyáznám minden léptedet. Vigyáznék rád, mint egy angyal, hisz Te vagy, ki már akkor hiányzik, mikor ébred a hajnal.

 

Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy óráig szeress, míg megsúgom, kívánlak. Szeress egy napig, míg csókolni tudlak. Szeress egy életen át, és én is mindig szeretni foglak.

 

Te légy a tűz, Te légy a kárhozat, Te légy a szerelem egymagad. Te légy a boldogság, Te légy a végzetem, Te légy az álmom, Te légy az életem!

 

Nélküled nehéz elképzelni az életem, de ha megteszem, könnyes lesz mindkét szemem.

 

Az az ember, akit bennem szeretsz,
természetesen jobb nálam:
én nem vagyok ilyen.
De te szeress, és én majd igyekszem,
hogy jobb legyek önmagamnál.

 

Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy.

 

Te vagy az egyetlen ki örömöt okoz, Nélküled az életem egy bezárt doboz. Várom a percet, mikor újra láthatlak, S a dobozból kitörnek a titkos vágyak.